z

Apáczai Csere János

1625 – Apáca

Apáczai szegény sorsú székely szabad paraszti családba született, a Barcaságban, Apáca községben   látta meg a napvilágot.
Tanulmányait a szülőfalujában található kálvinista iskolában kezdte, majd a kolozsvári református kollégiumba került. A tanulmányok középpontjában a grammatika-retorika-poétika hármas egysége állt, de a természettudományok iránt is nyitott enciklopédikus módszer megjelenése új lehetőségeket rejtett a számára.

1643 – 1648

Apáczai a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatának diákja volt, ahol elemi erővel hatottak rá az enciklopédikus felfogás tanai.

1648 – 1653

Az erdélyi református püspöktől kapott ösztöndíjjal egy hollandiai tanulmányúton vett részt. Ennek során a frankeri, a leydeni és a harderwijki egyetem hallgatója volt.

1651. április 26.

Teológiai doktorrá avatták, miután sikeresen védte meg Disputatio theologica inauguralis de primi hominis apostasia (Doktoravató teológiai disputáció az első ember hitehagyásáról) címen a bűnbeesésről írt értekezését.
René Descartes (1596–1650) hozta lázba tanaival az egyetemi ifjúságot. Descartes (latinosan: Cartesius) tanait még a szabadelvű Hollandia egyetemein is tiltották, mégis széles körben terjedt. Apáczait is magával ragadta, hamarosan ő is csatlakozott a kartéziánusok táborához. A középkorra is jellemző Arisztotelész-féle hierarchikus világkép végleg összeomlott, átadta helyét egy mechanikus világgépezet-felfogásnak. A természettudományok a matematikai módszerek segítségével sokat fejlődtek. A kételkedés egyenlő a gondolkodással, s ha gondolkodunk, akkor létezünk is. Descartes híres tétele ebből fakad: cogito ergo sum.

1651 szeptembere

Apáczai megnősült, feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt, aki hamarosan gyermekáldással örvendeztette meg.

1653

1653 elején megírta fő művének, a Magyar Encyclopaediának a törzsanyagát. Tavasszal feleségével és kis gyermekével hazaindult Erdélybe.
Hazatérte után a gyulafehérvári kollégiumba került, ahol a poétikai osztály vezetését bízták rá. A bölcsesség tanulásáról című beköszöntő beszédében hitet tett Descartes tanai mellett, továbbá erősen bírálta a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal reformot hirdetett.

1655 – 1656

1655-ben elveszítette a gyulafehérvári kollégiumban munkáját, s helyzete válságossá vált, mert II. Rákóczi György fejedelem eltiltotta tanítói munkájától. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége és Kereszturi Pál támogatásának köszönhetően azonban 1656-ban ismét munkába állhatott: a kolozsvári református kollégium élére került.

1656 – 1659

Emberfeletti munkával újjáépítette a tűz által elpusztított iskolát, közben tanított és tanulmányokat írt és harcolt a papsággal is.

1659 szilvesztere

1659. december 31-én az amúgy is gyenge szervezete feladta a szárazbetegséggel (tüdőbaj) vívott harcát. Fiatal felesége nem sokkal élte túl.


A tudományok első magyar összegzője

Apáczai Csere János a XVII. századi Erdélyben próbálta megvalósítani forradalmi elveit, azonban a kora még nem állt készen a változásokra. A polgári értékeket valló Hollandiában mindennaposnak számító gondolatok itthon még megvalósíthatatlan utópiának tűntek. A reformokra és az iskolarendszer megújítására irányuló törekvései bár nem jártak sikerrel, Apáczai volt az első, aki a tudományokat magyar nyelven rendszerezte. A maga korában egyedülálló munkája alapozta meg a magyar tudományosságot.

Felhasznált irodalom: Neveléstörténet (Pukánszky Béla által írt fejezetek)

Magyar Encyclopaedia

A Magyar Encyclopaedia   Apáczai legjelentősebb műve, a magyar nyelvű tudományos irodalom mérföldköve. A korszak teljes tudományos világképét próbálta magyar nyelven bemutatni – ezzel elsőként kísérelte meg, hogy a tudomány a magyar anyanyelvű közönség számára is elérhető és érthető legyen. A mű nyolc könyvre (azaz fő részre) tagolódik, amelyek a tudományok akkori rendszerét követik.


Részletek a Magyar Encyclopaediából

A lányok oktatásáról
…illendő ülőhellyet kelletik csinálni, úgyhogy a legénkék a háznak eggyik felében magokra [magukban] ülhessenek, a leánykák is hasonlóképpen a másikba…


A nyolc könyv címe, tartalma és célja:

1. Logika. A gondolkodás és érvelés szabályai, következtetések, ítéletalkotás. A helyes gondolkodás, vitakultúra megalapozása.

2. Grammatika. A nyelvtan alapjai, nyelvek szerkezete. A tudományos kifejezés pontossága, a magyar nyelv művelése.

3. Retorika. A szónoklattan és meggyőző érvelés szabályai. A közéleti és egyházi beszédművészet fejlesztése.

4. Matematika. Számtan, mértan, csillagászat, zene elmélete. A természettudományok megértésének alapja.

5. Fizika. Természeti jelenségek Descartes mechanisztikus világképe alapján. A természet törvényeinek bemutatása, szakítás az arisztotelészi dogmákkal.

6. Etika. Az emberi erkölcs, erények, a jó élet szabályai. Az egyéni és közösségi erkölcs formálása.

7. Politika. Az állam, a jog, a kormányzás elvei. A felelős állampolgári gondolkodás alapjai.

8. Teológia. A keresztény hitelvek rövid összefoglalása. A protestáns (református) hit védelme és magyarázata.

Magyar logicatska

A Magyar logicatska   vagy Magyar logikácska (1654 körül) egy magyar nyelvű logika-tankönyv, amely a gondolkodás szabályait és a helyes következtetés alapelveit magyarázza el közérthetően. Az arisztotelészi logika (fogalom, ítélet, következtetés) alapjait mutatja be, példákkal segítve a magyar olvasókat az érvelés és a tudományos gondolkodás megértésében. Ez az első magyar nyelven írt logikakönyvek egyike, így hozzájárult a magyar szaknyelv kialakításához és a tudományos műveltség terjesztéséhez a XVII. században. Apáczai célja az volt, hogy a tudományokat anyanyelven is taníthatóvá tegye, ezzel erősítve a magyar nyelv rangját és a korszerű, racionális gondolkodás elterjedését.




Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének

A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem.

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.

Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.

Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.

S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,

míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.

Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.

Gyámoltalan nő – szól a régi fáma –
urát keresve, sírba ment utána…

A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.

S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem.

Neveléstudományi örökség

Apáczai Csere János a magyar pedagógia úttörője volt. Fő műve, a Magyar Encyclopaedia   az első olyan magyar nyelvű tudományos mű volt, amely a kor tudását összefoglalta, és az oktatás népszerűsítését tűzte ki célul. Fontosnak tartotta az anyanyelvi oktatást és a korszerű tudományok tanítását.

Haladó szellemiség

Ő volt az első, aki Magyarországon felvetette, hogy az oktatásban ne csak a klasszikus tantárgyakat (latin, teológia), hanem a természettudományokat, matematikát, filozófiát, sőt, gyakorlati tudományokat is tanítani kellene – mindezt az anyanyelven.

Példakép az oktatásban

Mivel az ELTE gyakorló gimnáziuma pedagógusképzésben is szerepet játszik, fontos, hogy olyan személy nevét viselje, aki példaként szolgálhat a tanárjelöltek számára. Apáczai életműve kiváló mintát ad az elhivatottságból, tudományosságból és újító szellemből.

Magyar kulturális identitás

A róla elnevezett intézmény nevében az is benne van, hogy a magyar kultúra, nyelv és oktatás történetének egy meghatározó személyiségére emlékeztet – ez pedig erősíti az iskola hagyományait és identitását.

APÁCZAI CSERE JÁNOS

VÁLOGATOTT PEDAGÓGIAI MŰVEI

Magyar Elektronikus Könyvtár